Kiss Lászlót arról kérdezték, hogy egy tanulmány szerint gomba- és zuzmószerű organizmusok lehetnek a Marson.

Szerinte az említett cikk "inkább egy médiahekk", nem tudományos igényű vizsgálat. A szerzők átnéztek több száz írást és fotót a Mars felszínéről, ebből azt a következtetést vonták le, hogy a bolygó felszínén gombák lehetnek. Azonban csak azokat a cikkeket emlegették, amelyek alátámasztják a prekoncepciójukat - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy jobb lenne-e a vörös bolygó felfedezése szempontjából, ha embereket küldenének oda, Kiss László úgy válaszolt: egy robot képességeinek mindig meglesz a határa, csak azt tudja elvégezni, amit beleprogramoztak. Példaként említette: lehet, hogy valamilyen tudományos eredményhez "a harmadik szikla mögé kellene benézni", de ez nincs beleprogramozva a robotba, csak annyi, hogy az első és a második szikla mögé nézzen oda. Az ember viszont, természetes kíváncsiságánál fogva átlépi ezeket a határokat, így vannak tudományos érvek is az emberes Mars-utazás mellett.

Kiss László elmondta azt is: a '90-es, 2000-es évekig úgy tekintettek a Marsra, mint száraz bolygóra, kősivatagra, aztán kiderült az egyre fejlettebb szondáknak köszönhetően, hogy felszín alatt jégszféra található, a tavalyi év nagy híre pedig az volt, hogy a marsi pólussapkák körül egy tónyi mennyiségű, nagyon sós, vélhetően folyékony vizet sikerült kimutatni.

Úgy fogalmazott: ha van is élet a Marson, az nem olyan, mint a földi, de a Földön is ismernek olyan, extremofilnek nevezett bakteriális mikroorganizmusokat, amelyek képesek akár nagyon barátságtalan körülmények között is megélni.