A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: már múlt héten felvették a kapcsolatot a legfontosabb magyarországi autóipari szereplőkkel.

Mint fogalmazott, érzékeny területet "talált el" a botrány, hiszen Magyarországon az ipari termelés több mint 22 százalékát adja az autógyártás, és a magyar export 13 százalékát biztosítja.

Meg kell várni a vizsgálatok és szankciók eredményét, fel kell térképezni kit és milyen mértékben érint a botrány, és csak ezután kell döntéseket hozni. Arra a kérdésre, hogy az érintett márkák kereskedését felfüggeszti-e Magyarország, a miniszter elmondta: ehhez kormányzati egyeztetés szükséges. Hozzátette: ő egyelőre nem tartaná célszerűnek ezt a lépést, tekintettel arra, hogy jelenlegi információik szerint olyan motorok készülnek Magyarországon, amelyek nem érintettek a botrányban.

Hétfőn Varga Mihály félmilliárd euró hitel felvételéről írt alá szerződést Baranyay Lászlóval, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével. Az 1,5 milliárd euró hitelkeret részeként aláírt első hitelszerződés 500 millió euróról szól, amelyet Magyarország három éven belül használhat fel négy uniós projekt társfinanszírozására.

A miniszter ezzel kapcsolatban az M1-en kiemelte: a megállapodás célja, hogy az európai uniós támogatásokat az ország le tudja hívni, vagyis ebből a hitelből szeretnék biztosítani az önkormányzatoknak, intézményeknek, vállalkozásoknak a szükséges önerőt. Varga Mihály szerint kedvező a hitelkonstrukció, egy jó megállapodás született, a felvett hitelek 10 éves futamidejűek. Elmondta azt is, hogy 50 millió eurós részletekre osztják a keretösszeget, és folyamatosan monitorozzák ennek hasznosulását a gazdaságban. Varga Mihály elmondta, hogy alapvetően termelői kapacitások bővítését, beruházásokat, munkahelyteremtő fejlesztéseket szeretnének ezeken a forrásokon keresztül támogatni.

A nemzetgazdasági tárcánál ugyancsak hétfőn bejelentett államtitkár-cserékről elmondta: egyrészt van olyan államtitkár - Orbán Gábor korábbi, pénzügypolitikáért felelős államtitkár - aki jelezte, hogy a magánszférában kíván tovább dolgozni, másrészt egyes területeken korszakhatárhoz érkeztek. Czomba Sándor munkaerő-piacért és képzésért felelős államtitkár, és Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár is olyan munkát végzett, "aminek most értünk a végére".

Mint Varga Mihály kifejtette, Glattfelder Béla azt vállalata, hogy a 2014-es partnerségi megállapodás, az európai uniós operatív programok kialakításában vesz részt, és "ezt jól csinálta, hiszen elértük azt, hogy Brüsszel a korábbinál jóval nagyobb összeget biztosít majd iparfejlesztésre".

Czomba Sándor az elmúlt években a munkaügyi szabályok megváltoztatásán, rugalmasabbá tételén dolgozott, ez a munka is a végére ért, hiszen a Munka törvénykönyvét újraszabályozták, a Munkahelyvédelmi akció elindult, a foglalkoztatás nő, de ez az államtitkárság a jövőben a szakképzésre fog koncentrálni, amihez új államtitkárra van szükség.

Tállai András a jövőben miniszterhelyettesként fogja felügyelni az adóügyeket, a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül létrejövő önálló adóügyi államtitkárság vezetőjeként, emellett pedig parlamenti államtitkár marad - mondta Varga Mihály. Kifejtette, a NAV-nál is korszakhatárhoz érkeztek az elmúlt hónapok átvilágítása után, Tállai András pedig rendelkezik mindazon szakmai tapasztalatokkal, amely alkalmassá teszi őt az átalakítás és a későbbi működés felügyeletére.