Bár a jelenség nagy visszhangot váltott ki, tudományos szempontból nincsen akkora jelentősége - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Igen ritka, hogy a kék hold, vagyis egy naptári hónapon belül a második telihold egybeesik a holdfogyatkozással, valamint azzal, hogy az égitest pályájának a földközeli pontjához ér. Ilyen utoljára 1982. december 30-án volt, szerdán pedig magyar idő szerint délután 14 óra 27 perckor lesz a legteljesebb a telihold - hangzott el a műsorban.

Kis László, csillagász-fizikus az alapjelenséget magyarázva úgy fogalmazott: a Föld körül a Hold szűk egy hónapos keringési idővel kering ellipszis alakú pályáján, így néha közelebb, néha távolabb van. Minden hónapban bekövetkezik, hogy a Föld a Hold és a Nap körülbelül egy egyenesbe esik, de mivel a Hold pályája úgy áll térben, hogy ez nem mindig esik pontosan egy egyenesbe, ezért nincs minden teliholdkor holdfogyatkozás.

Mint mondta, ha éppen minden égi pálya, égi geometria úgy áll, akkor bekövetkezik ez az egy egyenesbe állás és ha az ellipszis pályán éppen közelebb jár a Föld, akkor egy "hangyafülnyivel" nagyobbnak látszik az égen a Hold. Ekkor mondják, hogy szuperhold van. A csillagász ugyanakkor a műsorban úgy fogalmazott, hogy a jelenségnek nincsen csillagászati jelentősége, inkább a kulturális aspektusai vetnek nagy visszhangot.

A csillagász a teljes holdfogyatkozás kapcsán, amely akkor következik be, amikor a hold elhalad bolygónk árnyékában, elmondta, hogy az égi jelenséget nálunk nem lehet megfigyelni, csak a Csendes-óceán közepén lesz látható. Felidézte, hogy már a régi természeti népek is nagyon figyelték a holdfogyatkozásokat, ebből jöttek rá, hogy a Föld gömb alakú.

A Hold hatása a földi életre a csillagász szerint sokkal áttételesebb mint gondolnánk. Mint fogalmazott, a holdfázisok jelentősége inkább kulturális, spirituális szempontból fontos, tudományos szempontból nincs akkora hatásuk.