Ezek a modellembriók oly mértékben hasonlítottak a természetes embriókhoz, hogy beágyazódtak egy nőstény egér méhének nyálkahártyájába, terhességet, az embrió növekedését eredményezve, ami először történt meg ilyen embriókísérletekben.

Ez a gyökeresen új módszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a szakemberek megérthessék az élet első és rejtett folyamatait, a meddőség problémáit és a betegségek embrionális eredetét. A Maastrichti Egyetem tudósai Nicolas Rivron vezetésével folyt kutatásának eredményeit a Nature című tudományos folyóiratban ismertették.

Az őssejt használatával elért tudományos áttörés nem az emberek vagy állatok klónozását célozza, hanem elsősorban annak megértését, miért végződik vetéléssel számos terhesség a korai időszakban. A folyamat kutatása az emberi termékenység tanulmányozását segítheti - idézte a BBC News a holland szakembereket.

Sok vetélés történik még azelőtt, hogy a nők tudatában lennének terhességüknek, amikor a megtermékenyített petesejtnek nem sikerül beágyazódnia a méhbe. A szakemberek nem ismerik teljesen ennek okát, valószínűleg a növekvő embrióhoz köthető rendellenességek okozzák.

A korai embriófejlődés tanulmányozása bonyolult tudományosan és etikailag is. A hímivarsejt és petesejt helyett őssejtek használatával életre hívott modellembriók azonban bőséges készletet teremtenek a tudományos kutatások számára.

Az őssejtek kezdetleges sejtek, amelyek számos különböző sejttípussá képesek alakulni az élet és a növekedés korai szakaszában. A holland kutatók kétfajta egér őssejtet használtak fel.

A korai embrió egy üreges gömb alakú képződmény, amelyet kevesebb mint száz sejt formál. A sejtek külső rétegéből állnak, amelyből a jövőbeni placenta kialakul, valamint belső sejtek kicsiny csoportjából, a jövőbeni embrióból. E külső és belső sejtrészeket jelentő őssejteket először laboratóriumban tenyészették és megsokszorozták, majd egerekbe ültették.

A folyamat tanulmányozása közben a szakemberek megfigyelték, hogy "az embrionális sejtek azok, amelyek a placentasejteket arra utasítják, hogyan formálódjanak és beágyazódjanak a méhbe. Ezen molekuláris párbeszéd megértésével megnyitottuk az utat a meddőség, a termékenység vagy az embrióban lévő rendellenességek okozta felnőtt betegségek - mint a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek - problémáinak megoldása előtt" - idézte a Maastrichti Egyetem közleménye Nicolas Rivront.