A legjelentősebb hányadot a kekszek, a táblás és a szeletes csokoládék képviselik egyenként több mint 25 milliárd forinttal, az ostyák, chipsek, desszertek és cukorkák pedig mintegy 20 milliárd forint forgalmat érnek el külön-külön - közölte a Magyar Édességgyártók Szövetsége az MTI érdeklődésére.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke hozzátette: a szakmai szervezet előzetes várakozásai szerint az év végi szezonális édességforgalom az idén mind mennyiségben mind pedig értékben meghaladja majd a 2016-ost néhány százalékkal.

Az adatok szerint az árbevétel emelkedése a 2015-ig vizsgált öt évben 30 százalék, az exportárbevétel növekedése 53 százalék volt, utóbbi elsősorban a 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalatok eredményének hatása. Az édességgyártáshoz sorolt vállalkozások száma elsősorban a mikrovállalkozások számának növekedése miatt több mint 20 százalékkal nőtt 2015-ig. A szakágazat 2011-ben 147 ilyen vállalkozást tartott nyilván, 2015-ben számuk meghaladta a 200-at. Ezzel párhuzamosan nőtt a foglalkoztatottak száma is több mint 17 százalékkal, amely a közép- és nagyvállalatoknak köszönhető.

Sánta Sándor hangsúlyozta, csak kevés esetben lehet elválasztani magyar és külföldi gyártót, hiszen több nagy nemzetközi cégnek van magyarországi gyára, ahol itteni alapanyagokból, magyar munkaerővel állítanak elő édességeket, sok esetben régi magyar márkákat élesztve újjá.

Az elnök szerint az uniós támogatások miatt az elmúlt években a magyar kis- és középvállalkozások is képesek voltak beruházni, korszerűsíteni gyártásukat, új üzemcsarnokokat építeni.

A szövetség tavalyi kutatása szerint az emberek háromnegyede vásárol Mikulásra csokoládéfigurát, átlagosan 5 darabot. A közepes méretű Mikulások a legkeresettebbek, a legkevesebb pedig az óriás figurákból fogy. A vásárlásakor a legfontosabb szempont, hogy a termék valódi csokoládéból készüljön, illetve az ízesítés, harmadlagos az ár, a többi szempont - méret, márka, csomagolás - szerepe pedig viszonylag kiegyenlített.

A szövetség fogyasztói kutatásából az is kiderült, hogy a magyar háztartások 93 százaléka vásárol szaloncukrot, azonban a mennyiség enyhén csökkenő tendenciát mutat. Becsléseik szerint az éves forgalom 3500-4000 tonna, értéke körülbelül 6 milliárd forint.

Tájékoztatásuk szerint a tavaly az azt megelőző évhez képest a figurás szezonális édességek átlagára enyhén csökkent, a szaloncukor kilogrammonkénti ára 2500 és 6000 forint között mozgott, a Mikulás figuráké pedig néhány száz és másfél ezer forint között volt. A tavalyi évhez képest a figurás szezonális édességek átlagárának enyhe csökkenése figyelhető meg.

A Nielsen piackutató adatai szerint a magyarok szezonális édességre több mint 3 milliárd forintot költöttek tavaly, ez összesen 616 tonna és közel 11 millió tétel. A szezonális édességek értékben 64 százalékát, mennyiségben 66 százalékát a csokimikulások hozták, amelyekből a tavaly október-decemberi időszakban 400 tonna súlyban több mint 8 millió darab fogyott. Télapó figurákból tavaly ugyan mennyiségben 6 százalékkal kevesebbet értékesítettek, mint a 2015-ös szezonban, azonban 100-ból 77 értékesített szezonális édesség ez volt.

A piackutató felméréséből kiderült, hogy a karácsonyi édességek közül a második legnagyobb részarány értékben az egyéb csokoládéfigura szegmensre jut, azok piaci részesedése 10-ről 12 százalékra nőtt a vizsgált időszakban.

A hagyományos ajándékcsomagok piaci részesedése értékben az ünnepi édességszezon egytizedét adta, amely a tavalyelőtti ünnepi időszakhoz képest egy százalékponttal nőtt 2016-ban.

Mindezek mellett továbbra is népszerűek voltak az adventi naptárak, tavaly 280 millió forintért közel félmilliót adtak el - közölte a Nielsen.