Szijjártó Péter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) székházában tartott rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon jelen van a három német prémiumautó-gyártó, ezzel párhuzamosan a tíz legnagyobb keleti akkumulátorgyártóból öt. A forradalmian megújuló autóipar keleti és nyugati bástyái itt Magyarországon találkoztak, így az ország a keleti és nyugati vállalatok találkozási pontjává vált Európa közepén - mutatott rá.

A forradalmian megújuló autóipar keleti és nyugati bástyái itt Magyarországon találkoztak, így az ország a keleti és nyugati vállalatok találkozási pontjává vált Európa közepén - mutatott rá.

Példaként hozta fel, hogy Debrecenben a nagy német autógyár mellé odaépült a nagy kínai akkumulátorgyár, és a kecskeméti Mercedes-beruházás egyik fő szempontja az volt, hogy Magyarországon épül az a kínai akkumulátorgyár, amely az akkumulátort szállítja a német cégnek.

A miniszter bírálta a kínai elektromos autóipart sújtó európai uniós büntetővámokat, amelyek szerinte az európai gazdaságot hozzák nehéz helyzetbe. Elmondta, reméli, hogy október végéig a józan ész visszatér a döntéshozók fejébe Brüsszelben, és valahogy meg lehet akadályozni ezt "az európai gazdasági öngyilkosságot".

Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy az európai autóipar legnagyobb szereplői kézzel-lábbal tiltakoznak a vámok miatt, és azokat a 27 uniós tagállamból mindössze tíz szavazta meg. Ráadásul a legnagyobb európai autógyártógyártó ország, Németország Magyarországgal, a szlovénekkel, a szlovákokkal és a máltaiakkal együtt nemmel szavazott - jegyezte meg.

Elmondta, reméli, hogy október végéig a józan ész visszatér a döntéshozók fejébe Brüsszelben, és valahogy meg lehet akadályozni ezt "az európai gazdasági öngyilkosságot".

Emlékeztetett arra, hogy Európában a következő évtized közepétől kizárólag olyan személy- és kishaszonjárműveket lehet értékesíteni, amelyek üzemeltetése nem jár szén-dioxid-kibocsátással.

Hozzátette: ennek következménye, hogy az elektromosautó-ipari beruházások radikálisan megugranak, és az ezekért folytatott harc minden eddiginél "élesebb és véresebb" lesz, az európai országok ezekért a beruházásokért nyílt és kevésbé nyílt eszközöket is bevetnek.

Ismertetése szerint 2014 óta négyszeresére nőtt a magyar autóipar termelési értéke, tavaly ez 13 700 milliárd forint, azaz nagyjából 36 milliárd euró volt.

Közölte, Magyarország 2018-ban került be a világ top 20 autóipari exportőr országa közé, ezt a pozícióját az elmúlt hat évben tartotta is.

Elmondta, tavaly több mint félmillió autót gyártottak Magyarországon, és ha a három folyamatban lévő nagyberuházás - a Mercedes kecskeméti gyára, a BMW debreceni építkezése és BYD szegedi beruházása - "termőre fordul", akkor Magyarországon egymillió autót fognak gyártani, amire Európában öt ország képes csak.

A miniszter azt mondta, azzal, hogy a BYD Magyarországra jött, minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar beszállítói ipar forradalmi megújítása megtörténjen; megvan az a lendület, amely lehetővé teszi a magyar beszállítói hátországnak, hogy a hagyományos meghajtásról átálljon az elektromos meghajtásra.

- fejtette ki.

Érvelt amellett, hogy a BYD-nak miért éri meg magyar beszállítókat alkalmaznia. Az érvek között említette azt, hogy a földrajzi távolság így a legkisebb, azt, hogy a határon belül történő beszállítás versenyképességi előnyt jelent, valamint azt, hogy a magyar vállalatok "nemcsak helyi sztárok", hanem nemzetközi vállalatok beszállítói.

Szijjártó Péter azt mondta, 2004-ben Kína részesedése a világgazdaság teljesítményéből kilenc százalék volt, most 19 százalék, a kínai gazdaság exponenciális fejlődési pályát mutat. Nekünk érdekünk az, hogy ezen az úton a kínaiakkal együtt menjünk - hangoztatta.

A miniszter közölte, a kínaiak bizalma Magyarországban abból is látszik, hogy 2020 után 2023-ban is a legtöbb beruházás Kínából érkezett Magyarországra. Nagyjából 20 milliárd eurós befektetési volument hoztak létre a kínaiak, ezzel gyakorlatilag a német gazdaság mellett a kínai gazdaság bír a legnagyobb hatással a magyar gazdaságra - tette hozzá.

A BYD képviselőitől azt kérte, minél több magyar vállalatnak adjanak lehetőséget. A Made in Szeged már biztos, a made by hungarians-ért pedig szívesen teszünk a jövőben - zárta beszédét a miniszter.

Joó István, a HIPA vezérigazgatója elmondta, a fórumon a BYD hét bizottságának 112 olyan cége mutatkozik be, amely a saját területükön már bizonyított és már hosszú idő óta dolgozik együtt vezető európai autógyártókkal.

A résztvevő vállalatok az autóipar számos területéről érkeznek, tudásuk szerteágazó: a műanyagfröccsöntéstől kezdve, a fémmegmunkáláson át a biztonsági rendszerek fejlesztését is magában foglalja - tette hozzá.

A BYD 2023-ban jelentette be, hogy több milliárd eurós beruházással Szegeden építi meg első európai autógyárát, amely évi háromszázezer autó gyártására lesz képes.

A HIPA közleménye szerint James Zhuang, a BYD globális beszerzési igazgatója kiemelte: idén májusig 77 országban jelentek meg elektromos autóikkal, pedig csak 2021 májusában döntöttek a világpiacra lépésről. Az egymilliomodik eladott autót 13 év után érték el, a kétmilliomodikat egy év múlva, a 3 milliomodikat fél évvel ezután, mára már hétmillió felett járnak, e határt a piacon elsőként lépték át.