A megtakarításokat a kormányzatok hosszú távon szeretik, de rövid távon nem kedvelik – hívta föl a figyelmet Hamecz István, az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója a Piac&Profit által szervezett konferencián. Azért van szükség a megtakarítások ösztönzésére, mert az a hosszú távú növekedési kilátásokat mindenképpen javítaná – tette hozzá. A lakosság 52 százaléka nem rendelkezik tartalékkal, míg 63 százaléknak nincsen három hónapnál hosszabb időre szóló megtakarítása – hangsúlyozta a szakértő. A megtakarítással rendelkezők 40 százalékának félmillió forintnál kevesebb, míg 3 százalékának van 5 millió forintnál több pénze – mondta Hamecz.

Szólt arról is, hogy nincs értelme csupán bankbetétben tartani egy jelentős megtakarítást, mivel jelentős hozamot csak kockázattal lehet elérni. Hamecz fölhívta a figyelmet arra, hogy a matematika szabályai alapján pár évtized múlva az állam nem lesz képes eltartani mai szinten a nyugdíjasokat, ezért mindenképpen hosszú távú és rendszeres megoldásokra van szükség.

Ezzel együtt kell élni

A magyar háztartások pénzügyi vagyona kelet-európai összehasonlításban magasnak tűnik – hangsúlyozta Király Júlia, az MNB alelnöke. Ennek oka, hogy a hazai vállalkozások vagyonát is beszámítják ebbe az értékbe – tette hozzá. „2008-ra a háztartások összes vagyonának a 40 százalékára nőtt az eladósodottság mértéke.”

Az évtized elején viszonylag magas volt a bruttó megtakarítások aránya, majd a válság során ez a régiós szintre csökkent – ismertette a szakértő. Szólt arról is, hogy hazánkban a balti országokhoz képest nem volt hitelboom, mégis nálunk az egyik legmélyebb a visszaesés a hitelezés tekintetében. A fő probléma véleménye szerint, hogy a magyar lakossági megtakarítások túl alacsonyak az állam kiemelkedő eladósodottságához képest.

Az MNB alelnöke rámutatott arra, hogy ma negatív a nettó hitelezés, míg ezzel párhuzamosan nem nőtt a bruttó megtakarítás. „Pénzügyi közvetítőrendszer nélkül nincsen bizalom, megtakarítás és gazdasági fejlődés.” Hosszú távon együtt kell élni a magas hitelállománnyal, mivel egy konzekvens gazdaságpolitika ahhoz elég, hogy lassan kinőjük azt – vélte az MNB alelnöke.

Jutalmazni kéne a megtakarítást

Az elmúlt húsz évben sokat hallhattunk az öngondoskodás fogalmáról, de pontosan nem tudtuk definiálni, hogy tulajdonképpen az mi – mondta el Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A válság szorításában egyre komolyabb súly helyeződik a lakosság vállára, ezért is szükséges az öngondoskodás – tette hozzá. Véleménye szerint a nyár óta ismét felerősödtek a válságtól való félelmek.

Hazánkban csak akkor kerül előtérbe az öngondoskodás, ha valamilyen sokk ér minket – hangsúlyozta Kovács. A lakosság körülbelül egyharmadának vannak megtakarításai, míg egy másik egyharmad megtehetné, de mégse él ezzel a lehetőséggel – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes. Kovács szerint az állami gondoskodásnak komoly költségvetési korlátai vannak. „Csak magunkra számíthatunk, nehéz az emberek gondolkodását megváltoztatni.” A megtakarítást kell jutalmazni és nem a fogyasztást – hangsúlyozta a szakértő.

Az öngondoskodás tervezett és tudatos megtakarítás, így minél gazdagabb és fejlettebb egy ország, annál átfogóbb az öngondoskodás – mondta el Öcsi Béla, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgató-helyettese. Kulcsszerepe van a bankoknak az öngondoskodásban, így a viselkedésük meghatározó ezen a területen – tette hozzá. Magyarország szempontjából a pénzügyi kultúra fejlődésével a befektetési alapok is népszerűbbé válhatnak – vélte a szakember.